Dán munka

Beálltunk a kompra, felmentünk a szobánkba. Na nem lett külön szobánk, úgy, mint a kamionban itt is egy fülkében nyomorogtunk Nihat-al. Ez a kabin mintha kisebb lenne a kamion fülkéjénél.... Miután a cuccainkat lepakoltuk az étkezéshez kapott jeggyel megkerestük az éttermet. A hajtón több ilyen jellegű egység is volt, de a személyzet segítőkészen elirányított a megfelelőhöz. Itt egy pincér fogadott minket a bejáratnál és a kamionosok számára foglalt asztalhoz kísért bennünket. Miután meg volt a helyünk elkezdtük szemmel megvizsgálni az ételeket. Én kiszúrtam egy pörköltnek tűnő valamit és hozzá petrezselymes krumplit köretnek, valamint húspogácsát 2 félét is. Az egyik - amelyik világosabb volt - valószínűleg halból készülhetett, de azért megettem, mert nem volt olyan speciálisan hal íze. Miután az első körrel végeztem, újabb terepszemlére mentem. Megleltem a csirkemelleket tartalmazó edényt is és mindjárt 4 db-ot kiszedtem magamnak, biztos ami biztos alapon. Tejszines mártással volt elkészítve, amihez sült krumplit vettem. Innivaló is volt bőven, több féle is, még bort is lehetett választani, de én maradtam az almalénél. Ebből ittam meg 4-5 decit tisztán. Muitán a fő fogással végeztem azért a desszertnek is hagytam helyet a gyomromban. Gyümölcstorta, csokis szelet, fagylalt. A kaja végén pedig egy kávét ittam. Visszatértünk a szobánkba, fürödtünk egyet majd pedig lefeküdtünk aludni. Alig telt el egy kis idő és már nyitották is ránk a szobaajtót, jelezvén, hogy nemsokára kikötünk Norvégiában, ezért kelnünk kellett.
Miután a kompból kiálltunk a kamionnal a vámirodához hajtottunk és levámoltattuk árunkat. Ezután következett 350 km rémálom. A célállomásként megadott Stavanger városba kellett mennünk, normál közúton nem autópályán. 2-szer 1 sáv és ezek a norvégok nagyon betrartják a közlekedési szabályokat. 50-70 km/h közötti "száguldásba" kezdtünk a tavakkal és dombokkal sűrűn tagolt utunkon. Az útvonalon még fizetős szakasz is volt, bár az út jellegge mit sem változott. A vége előtt 5 km-rel azután autópályán mehettünk.
Miután meg lett a cím, kiderült, hogy nincs nyitva a cég és mivel hajnal 4 óra volt kénytelenek voltunk várni a reggel 7 órai munkakezdésre. Addig aludtunk.
7-kor csögött a telefon, felkeltem és bementem az irodába a papírokkal, ahol közölték melyik rampához álljak. Mivel Nihat még békésen aludt, magam álltam neki a műveletnek. Probléma nélkül beálltam és a végére azért Nihat is magához tért és nyitotta a pótkocsi ajtaját. Lerakodtunk és a kapott sms utasítását követve elindultunk Olso felé az irodához.