Tegnap este 20,00-kor pontban megjelentem a részemre kijelölt kamionnál. Leszek nevű bolgár sofőr várt és kérdezte, hogy vezettem-e már 25 méter hosszú !!!! szerelvényt. Én közöltem, hogy még nem volt szerencsém hozzá, de mindíg is csodáltam azokat, akik ilyennel mászkálnak a körforgalmakban és az egyéb utakon. Leszek mondta, akkor most sem fogok, mert a szerelvény hosszúsága mellett a kormányművel is problémák vannak, amiért Greve-be kell vinnie a járművet szervízre. Beültem hát a jobb 1-be és elindultunk. Gardermoen-ban rakodtunk fel - na ez egy kis túlzás volt - összesen 1 raklap árút viszünk 650 km-re egy ekkora szerelvénnyel. A rakodás után meglódultunk a határ felé. Sofőröm folyamatos gépészkedésének köszönhetően tudtunk a sávban maradni, nem kis munka eredménye képpen. A határra érve én mentem be a vámirodába, és vámoltattam le árúnkat, majd futás tovább. Útközben beszélgettünk egy keveset - mert mindketten szűkében voltunk az angol nyelvnek - és így jobban ment az idő. Éjjfél után többször bealudtam menet közben, ami igazán jól esett. Reggel 6-ra megérkeztünk Karstrup reptérre - ahová a szállítmányt vinni kellett - és vártunk egy keveset, amig a reptér Cargo részlege megkezdte a munkát. Miután megvoltunk a lerakodással utunkat folytattuk Greve-be. Amíg Leszek megtankolta a kamiont, addig én felvettem a szobakulcsomat. Közben összefutottam Riza-val is. Ő már a számunkra kiírt kamionban voltés pihenőjét töltötte. Megbeszéltük, hogy este 19 óra körül átjön értem és a cuccaimért. A szálló előtt egy rég látott ismerősbe botlottam. Nihat - a régi, ugyancsak bolgár társam - jött le a lépcsőn. Mondta, hogy ő befejezte itteni pályafutását, holnap megkapja a papírjait és megy haza . Felmentem a szobámba, gyorsan szellőztettem egyet - ja olyan szobát kaptam, amin volt ablak !!! - és ledőltem aludni. Még nem sikerült teljesen alfa-állapotba kerülnöm, amikor üzenet érkezett a telefonomra, hogy most rögtön keressem meg a 155-ös kamiont és a 141-es pótkocsit és induljak el vele Svédországba. Hát jól kipihentem magam.....
2011. 08. 02. Megint nem jött össze..................
2011.08.03. 15:11 dugoka
Elindultam megkeresni a kérdéses járművet, ám nem találtam. Éppen indultam a másik céges parkolóba, hogy ott is körülnézzek, amikor megjelent Vitalij - újabb régi ismerősőm - és mondta, hogy az ő kamionjával kell mennem, 10 perc és itt van a parkolóba. Úgy is lett, mire összepakoltam magam és levittem a csomagjaimat a parkolóba, már ott állt. Átadtam a szobakulcsot ő pedig segített a kamionba rakni a cuccaimat és búcsút intettünk egymásnak. Megtankoltam a járművet majd a komp felé vettem utamat. A kompon megebédeltem - először életemben halat, mert nem volt más - majd haladtam tovább. Menet közben vizsgálgattam a fülkét és nem leltem benne szivargyújtót. Így a telefonjaimat sem tudom tölteni, illetve a GPS-em sem fog működni. Gyorsan írtam egy üzit Vitalíjnak, hogy merre lelek csatlakozási lehetőséget. A válasz nem nyugtatott meg, közölte, hogy csak a kamionokra jellemző speciális csatlakozó áll rendelkezésemre. Ahhoz meg nem volt dugóm, sajna. Gondoltam beugrok egy nagyobb benzinkútra és veszek. 3 helyen is próbálkoztam, de sehol nem volt az amit kerestem......
A navigációmban még volt annyi élet, hogy az utolsó kilométeren segített, azaz nem teljesen. A szállítólevélen taláható utca megvolt, de az egy zsákutcára mutatott és a keresett cégnek nyoma sem volt. Megállítottam egy - a kutyáját sétáltató - embert és érdeklődtem tőle a cég, vagy az utca felől, de nem kaptam segítséget. Felhívtam az irodát és küldtem ismét egy üzenetet Vitalíjnak. Az irodában a diszpécser - Thomas - megnézte hol állok éppen és onnan navigált - szóban - a céghez. Megértettem instrukcióit és meg is leltem azt, csak sajnos kicsit későn. Már nem volt aki átvegye tőlem az árút, közölték, hogy holnap reggel 8-ra jöjjek vissza. Ba....... meg !!!!!!!!!!!! Pedig már reménykedtem, hogy tudok este a nejemmel beszélni Skype-on a kamionból, Oslo-ban, mert ott eddig mindíg sikerült. Hát nem!
Félreálltam egy közeli benzinkútra és azon töprengtem, hogyan tudom majd tölteni a telefonjaimat. A shopban érdeklődtem csatlakozó után, de csak normál volt és az is 12 V-os, nem 24 V-os, ami nekem kellett volna. Addig-addig szemlélődtem a fülkében, amíg ráleltem 2 szabad vezetékre, amelyek a beépített vízforralóhoz voltak vezetve, de valaki azt a kapcsolatot megszüntette. Rápróbáltam a vezetékekre és az elosztóm működöképességét jelző lámpa felgyulladt !!!!!!
Szigetelő-szalaggal rögzítettem a vezetékeket a megfelelő helyeken és ment is a töltés, meg a GPS, és a laptop. Na most itt tartok. Alszom egyet, majd holnap reggel lerakodok és megyek vissza Oslo-ba - üresen - ha addig más parancs nem érkezik.........................
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://danmunka.blog.hu/api/trackback/id/tr633122951
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kombi45 2011.08.05. 19:12:03
Hali ! szeptember végén megyek próba-vezetésre volna egy pár kérdésem, ha van annyi időd telefonon v e mailbe szeretnék beszélni veled ha küldenél valami elérhetőséget kla5@freemail.hu köszi, Laci
