A július 24-i visszatérésemet követően összesen két fuvart csináltam, mindkettőt Oslo közelében, így további 250 km-el gyarapodott a rutinom. Az utolsó vezetésem szerdán volt, azután a várakozás napjai következtek.
A keletkezett szabadidőmben többnyire pihentem és filmeket néztem, illetve amikor csak lehetett és megfelelő internet is volt a feleségemmel beszéltem. Persze e mellett azért több sms-t is küldtem neki, amelyekre ő válaszolt is. Így egy kicsit könnyebben vészeltem át ezt az időszakot, mert munka az továbbra sem jött.
Egészen mostanáig. Ma jött a következő fuvarfeladatot tartalmazó sms. Be kell ülnöm egy másik sofőr mellé egy kamionba, amely innen Oslo-ból Greve-be megy. Vezetnem nem kell, csak utas leszek. Greve-ben alszom egyet, majd holnap este Riza nevű sofőrt megkeresvén vele együtt indulok el Párizsba. úgyhogy most összepakolom az összes holmimat és mivel már előre megkerestem a sofőrömet és egyeztettem vele az indulás időpontját, a megbeszélt időben kisétálok a kamionhoz. Azt hiszem előtte azért még egyszer átpakolom a táskákat, hátha további apró helyeket tudok nyerni, mert most minden kis helynek örülnöm kell. Na, akkor megyek pakolni...
