Ezen a hétvégén a mosógépé volt a főszerep a családban. A volt munkahelyeremről hazahozott ruhákat és a még mosásra várókat kimostuk. Miután megszáradtak, elkezdtük összeállítani feleségemmel a szükséges holmikat. Mikor nagyjából összeállt az a ruha mennyiség, amelyet kivinni gondoltam, elkezdtük bepakolni a nagy utazótáskába. Hálózsák, párna, melegítő, vastag zokni, fehérnemű, póló....
A temérdek ruha jó részét befogadta a táska, de maradt egy-két dolog kívül, és még a lezárásához is 2 ember kellett. A kézipoggyásznak szánt táskába is elkezdtünk bepakolni, hátha ott még találunk egy kevéske helyet a kint maradt holmiknak. Nem igazán sikerült. A műszaki cikkek - GPS, laptop, töltők, telefonok - és egyéb felszerelésem olyan összsúlyt képeztek amely a határát súrolta a gépre felvihető mennyiségnek.
Na, akkor kipakolni mindent és kezdeni az elejéről a pakolást immáron kissé szelektálva a holmikat. Illetve amiből több is lett első körben összekészítve, azokat tételesen átnéztük. Így már egy kissé csökkentett mennyiséggel, kellemesebben bepakolva sikerült összerakni az induláshoz szükséges dolgokat. Remélem semmi - később fontos dolog - nem maradt ki.
Feleségem javaslatára a műszaki cikkeket is átnéztem és tényleg csak a legszükségesebb dolgokat, hagytam meg. Itt is sikerült nyerni néhány kilót, de inkább a több helynek örültem.
Édesanyámék meghívtak minket szombatra családi ebédre, mert van néhány ünnep, amelyet a távozásom után kellett volna ünnepelni. Ezt most előrehoztuk és megtettük egy ebéd keretében, de mivel szóltak a gyerekek, hogy elázott az alattuk lévő szomszéd a WC-nél, a kaja után rohantunk át a hibát elhárítani.
Eltelt a hétvége és hétfőn pedig Valentin-nap!!!!
Nem tudom mit kellene vennem a feleségemnek erre az alkalomra, mert amit szeretnék arra nincs pénzünk. Talán egy kedves ölelés, egy szerelmes csók, egy alkalomhoz illő lap jól fog esni neki.
Hát majd még alszok rá egyet......
