A lepakolás után a következő felrakó helyre mentünk, amely az előző címtől 2 órás útra - 150 km-re - volt. Itt reggel 6-ra kellett megjelennünk, de mivel már fél 3-kor itt voltunk aludtunk egy keveset. A telefonomat beállítottam az előírt időre, de nem ébredtem fel a csörgésére. 1/2 7-kor ébredtem magamtól és már mentem is befelé az irodát keresvén, hogy bejelentkezésünket megtegyem. Meg is lett a főnők, aki irányított, hogy melyik rampára kell állnom. Mivel társam aludt egyedül álltam neki a műveletnek. A pótkocsi ajtajait előre kinyitottam és sikerült elsőre a megfelelő pozicióba helyeznem a szerelvényt. Elindítottam a hűtőberendezést, mert itt is fagyasztott árút pakolunk fel. Kisvártatva meg is kezdődött a pakolás, ám rövid időn belül megjelent ismét a főnők és karjával jelezte, menjek utánna az irodába. A szükséges papírok átvétele után mondta vége a rakodásnak, mehetünk. A pótkocsi csak félig lett megtöltve, ez a papírokból is kiderült, 10 tonna árut viszünk fel Norvégiába.
A rakodás után visszaparkoltam a szerelvényt és ismét aludtunk egy jót a befűtött kabinban. Magunktól - illetve a diszpécser telefonjára - ébredtünk. Jeleztük, hogy a rakodás rendben meg volt és még van egy kevéske a kötelező pihenőnkből. Ő mondta, hogy miután megvagyunk lassan azért induljunk el a vámiroda és a komp felé, mert bár holnap délre van kompolási időpontunk, minden megtörténhet.
Hát most az következik, hogy egy 350 km megtétele után érkezünk meg a vámirodához, amely mellől - kb 2 km - indul a hajó, amely átvisz minket Norvégiába, 4 óra alatt.
Este 6-ra landoltunk a kívánt helyen. Megvacsoráztunk egy isteni hagyma-gombalevest, valamint végre kaptam egy közeli boltban kenőmájast, ami eltérően az otthon megszokott formától, itt egy aluminium tégelyben volt kiszerelve.
Vacsi után ledőltünk, mert volt mit kipihenni az elmúlt 2 nap miatt.
