A családdal történt megbeszélés után, másnap reggel bementem munkahelyemre egy gépelt papírral a kezemben. Reggel az eligazításon már egy kissé baljós tekintettel nézte közvetlen főnököm a papírt, fürkészve annak tartalmát.
Nem vártam meg kérdését és magamtól közöltem, hogy kilépek a cégtől, mert találtam egy kedvezőbb anyagi juttatásokkal rendelkező állást.
Amikor közöltem, hogy az állás Dániában van, na akkor esett le az álluk!!!!!!
És elkezdtek özönleni a kérdések felém, mi, megy hogyan, miért, mikor.......
A válaszokra azonban nem sok idő maradt, mert a napi munkafolyamatok miatt a kijelölt helyekre kellett mennem. A nap folyamán azonban többször is érdeklődtek a kollégák, akik között futótűzként terjedt a hír.
A vezetőségnek átadott felmondás következményeképpen, beindult egy " gépezet " amely a kilépésem mechanizmusát volt hivatott irányítani. Ezt oly módon tette, hogy egy - úgynevezett - kilépő, azaz sétáló papírt kaptam, amellyel szószerint - szinte - végigsétáltam a házat. A lapon különböző osztályok vezetőinek aláírását kellett elhelyezni és az esetleges tartozásokat felvezetni a lapra. Szám szerint 16 db-ot kellett begyűjtenem, amelyet kettő kivételével és egy kis vezetői segítséggel sikerült is megoldanom.
A két hátralévő aláírás az utolsó munkában töltött napomon fog rákerülni a papírra, jelezve, hogy nincs már akadály a kilépésem előtt.
Ez következik 2011. február 11-én........
