Dán munka

Megérkeztünk az osloi irodához - tervünknek megfelelően - és ott éjszakáztunk. Közben azért lehetőség nyílt fürdésre és a családdal történő élő beszélgetésre is. A mai nap reggelén 1/2 6-kor keltünk és elsuhantunk lerakodni a már ismert címre. A cég telephelyén -3°C volt, de szép tiszta időnek ígérkezett. Ahogy fogytak a kilométerek csökkent a hőmérséklet is - nem csoda, hiszen az északi sarok felé haladtunk - és mire Gjovikba értünk már -12°C-t mutatott a hőmérő. Beálltunk a megfelelő rampára, de a kamionból nem mozdultunk ki. Ennek megfelelően a lerakodásban nem kellett részt vennünk, szerencsére. Mivel itt is kellett visszarakodni átálltunk a felrakodó helyre. Itt is jött az emberke, hogy nekünk kell rakodnunk, de társam leszerelte, azzal, hogy nincs meleg holmink, mert az Osloban maradt, mi csak beugrottunk erre a fuvarra. Az emberke kissé lógó orral elballagot, de kisvártatva hívtak minket az irodából és megerősítették azt, hogy nekünk kell rakodni. Felöltöztünk hát és beballagtunk a -25°c-os raktárba. Berámoltuk az árút és mivel a papírokat már előzőleg megkaptuk visszaindultunk az osloi telephelyre ahol a lerakodást kellett végrehajtanunk. Illetve nekünk nem is, mert a pótkocsit csak odaállítottuk a megfelelő rampához és szétkapcsoltuk azt a kamiontól. A kapott sms-nek megfelelően megkerestük a következő munkához tartozó - és már emegpakolt - pótkocsit, összekapcsoltunk és robogtunk a következő címre. Szerencsénkre ez is csak 100 km-re volt az irodától. Megtaláltuk és lerakodtunk.